A síita városból Baszraból miután az angol hadsereg valamennyi katonája visszavonult, amire már a milíciák régóta vártak, minden szégyenkezés nélkül elkezdték az Irak legnagyobb városát és olajtartalmazó térségét egymást közt szétosztani. Arra nem gondoltak, hogy az Isten adta természeti kincs nem csak egy csoporté, hanem az egész iraki népé.

 A sötétség felé szaladva hobbi képen a milíciák elkezdték szétrombolni a civilizált életet és mindent, ami az államhoz tartozott. Nem hagyták ennyibe és elkezdték felszámolni az értelmiségieket és azokat is, akik másképpen gondolkodnak a vallásukról. Ezek arra vezetnek, hogy az oktatatási világ kiürüljön a szakértelemből és visszafejlődjenek arra az időszakra, ahol még sivatagban és sátrakban éltek az emberek. A szerencsétlen civil embereknek nem maradt más, mint hogy menekülniük kell a városból vagy egyetérteniük a sötétséggel. A legutóbbi zavargások Baszrában Mahdi milíciai a fiatal Muktad Sadir vezetésével bebizonyította az iraki kormánynak, az amerikai erőknek és az öböl menti országoknak, hogy Mahdi milícia nyilvánosan igenis Irán támogatást élvezi és képes bárhol bármit megtenni. Ezért az iraki kormány egyenesen Iránt vádolta a milíciák támogatása miatt, ugyanis Teherán korlátlanul logisztikai és titkosszolgálati eszközökkel támogatja Muktad Sadir embereit. Nem titok, hogy az iraki hadsereg még nagyon fiatal és akkora beavatkozás van a szomszédos országoktól, hogy ezt nem tudják elhárítani, és az sem titok, hogy Irán Hizb-Allah-nak mindenféle segítséget megad. Ahogyan nyilvános Hizb-Allah miatt egy instabil politikai helyzet uralkodik Libanonban. Iránnak nemzeti érdeke, hogy ne legyenek stabil, demokratikus, civilizált országok a környezetében. Teherán attól tart, hogy az erősen terjedő felvilágosítás hamar át tud szivárogni az iszlám államba, és ez esetben a perzsa népek hasonlóképpen fogják követelni a kormánytól, ezt a nyitottságot és változást, ami nem nyeri el a tetszését az iráni imámoknak. Akár tetszik akár nem a teheráni kormány a volt iraki diktátor Szaddám Huszein szerepét akarja betölteni a térségben, de másképpen. A 70-es években Irán lefoglalta az Arab-Emirátusokhoz tartozó három szigetet Tenbul-Kubrat, Tenbul- Suchrat és Abu-Musat, amiért sem az arabok sem pedig a világ nem tud semmit tenni. A másik legfontosabb elem az iráni atom, ami már több éve vitatéma, és egyik világpolitika sem tud semmit tenni ellene, emiatt rettegésben tartja az öböl menti arabokat. Iránnak van még egy ravasz külpolitikája, ami a különböző szervezeteken vagy pártokon keresztül be tudta avatni magát különböző országok politikai életébe úgy ahogy a saját nemzeti érdekük szolgálja. Például az Irak déli területein (milíciákon keresztül), az iraki Kurdisztánban Ansal Al-Islamon keresztül, Libanonban Hizb-Allahon keresztül, Bahrein bizonyos iszlám pártjain keresztül. Szíria aláírja, amit Teherán diktál neki, magyarán mindenben egyetért vele. A 2001. szeptember 11.-ei események óta a nagyvilágban a politikai eldurvulás is az egyik oka, hogy az Egyesült Államok stratégiailag nem tudta leverni a terrorizmust, és sok esetben egyedül kell harcolnia a gonoszok ellen.