Khanaquin városban és a környéki kurd településeken, többségében kurdok élnek, de vannak arabok is, ezek a helyek kurd katonai (peshmerge) védelem alatt állnak, de két hete az iraki hadsereg "a városok megtisztítása a terroristáktól jogcímen" behatolt a területre. Ezeken a földeken nincsenek terroristák, mivel a kurdok kontrolja alatt állnak. Az iraki lépés Khanaquinba és a többi településen is nagy zavargásokat keltett. Bagdadban Dr.Barham Salih (kurd nemzetiségű, a Kurdisztán Hazafias Unió (PUK) vezető tagja) és Dzsalal Talabani a PUK elnöke (Irak Köztársasági elnöke) az iraki miniszterelnöknél Nuri al-Malikinál megpróbáltak annyit elérni, hogy az iraki hadsereg vonuljon vissza a peshmergek és az iraki hadsereg közti összecsapások elkerülésének érdekében. Ezzel párhuzamosan a kurdok nagyszabású felvonulásokat kezdtek Khanaquin városban és környékén, sőt még külföldön is. Ezek következményeképp az iraki hadsereg már két napja elkezdett kivonulni a kurd területekről. Eközben Ali Debach iraki kormányszóvivő közölte, hogy a kurd peshmergenek vissza kellene vonulniuk azokról a területekről, ahol 1991-ben az angolok és az ENSZ segítségével a 36. szélességi foknál egy biztonsági zónát jelöltek ki a kurdoknak. Szaddam Huszein rezsimje alatt ezekre a területekre megtiltották az iraki hadsereg belépését, a kurdok védelmének érdekében. De valójában Kurdisztán területének negyede nem került a zóna alá, pedig az is a kurdoké. Jelenleg Bagdad és Arbil (Kurdisztán fővárosa) között nagy viták folynak az elszakított kurdisztáni területek visszacsatolása miatt.