Az I. Világháború után 1920-ban Magyarországot a trianoni, míg Kurdisztánt a lausannei szerződés értelmében 1923-ban az antant hatalmak kényük-kedvük szerint szétosztották, gazdagították és csonkították. Magyarország is kis ország maradt, 5 részét a szomszédoknak ajándékozták. Kurdisztán is a lausannei békepaktum értelmében négy szomszédos országhoz lett hozzácsatolva, illetve az egységes ország nevét eltörölték. Emiatt a mai napig 35 millió kurd szenved, és végtelen harc folyik Kurdisztánért és a kurdok jogaiért.

  A egykori egységes Kurdisztán területe 480 ezer négyzetkilométerre becsülhető. Most kis darabokban, 4 központi kormány fennhatósága alá van rendelve, kivéve az iraki Kurdisztánt, amit Szaddam Huszein bukása óta Föderatív Regionális Kormányként működtetnek. Hasonló történt a volt iraki rezsim alatt Szaddam Huszein idején, amikor Kurdisztántól több ezer négyzet kilométernyi területet leszakítottak. A diktátor bukása után a kurdok reményt láttak arra, hogy visszakapják a megfosztott területeiket, de sajnos ez csak egy álom marad. A svéd diplomata Steven DeMestura ENSZ képviselőre bízták az iraki alkotmány 140. paragrafusának megoldását, ami a kurd területek visszacsatolásáról szól, de DeMestura olyan jelentést írt, ami az iraki feleknek felel meg, nem pedig történelmi, földrajzi illetve reális tények alapján tervezte meg Kurdisztán településeinek visszacsatolását. Emiatt újból kezdődhetnek a konfliktusok Bagdad és a kurdok között, de ha az ENSZ képviselő javaslata nem változik, akkor a kurdok újból egy sötét pecsétet kapnak a történelmükbe, amit évek múlva siratni fognak úgy, mint az 1923-s lausannei szerződést.