A kurdok és az iraki hadsereg közti válság a kezdeténél van, újból megismétlődik a történelem a kurdok kapcsolatáról az iraki kormánnyal. A volt iraki rezsim idején elszakított kurdisztáni területek sorsa a mai napig nem oldódott meg. Szaddam bukása után a kurdisztáni pártok elfoglalták az állami épületeket, minden kurd párt rátette a kezét valamelyik épületre, ez idáig tartott. Kanaqin városban és környékén a kurdok 5 éve védik és felügyelik a területeket, így valamennyire javult a politikai helyzet a területen.

Kirkuk város válsága a kurd vezetők és a gyakran leváltott iraki kormányok között nem új, a probléma Irak első köztársaságának alakulásától 1958-tól kezdődött és a mai napig nem oldódott meg. Musztafa Barzani indította el az első kurd forradalmat az iraki kormány ellen a kurd autonómiáért, ettől az időszaktól kezdve a kurd vezetők, hol tárgyalásokat, hol gerillaháborúkat folytattak a bagdadi kormány ellen.

Az I. Világháború után 1920-ban Magyarországot a trianoni, míg Kurdisztánt a lausannei szerződés értelmében 1923-ban az antant hatalmak kényük-kedvük szerint szétosztották, gazdagították és csonkították. Magyarország is kis ország maradt, 5 részét a szomszédoknak ajándékozták. Kurdisztán is a lausannei békepaktum értelmében négy szomszédos országhoz lett hozzácsatolva, illetve az egységes ország nevét eltörölték. Emiatt a mai napig 35 millió kurd szenved, és végtelen harc folyik Kurdisztánért és a kurdok jogaiért.