Az iraki hadsereg lép a kurdok helyére

A kurdok és az iraki hadsereg közti válság a kezdeténél van, újból megismétlődik a történelem a kurdok kapcsolatáról az iraki kormánnyal. A volt iraki rezsim idején elszakított kurdisztáni területek sorsa a mai napig nem oldódott meg. Szaddam bukása után a kurdisztáni pártok elfoglalták az állami épületeket, minden kurd párt rátette a kezét valamelyik épületre, ez idáig tartott. Kanaqin városban és környékén a kurdok 5 éve védik és felügyelik a területeket, így valamennyire javult a politikai helyzet a területen.

Bővebben...

 

Kirkuk Kurdisztán szíve

Kirkuk város válsága a kurd vezetők és a gyakran leváltott iraki kormányok között nem új, a probléma Irak első köztársaságának alakulásától 1958-tól kezdődött és a mai napig nem oldódott meg. Musztafa Barzani indította el az első kurd forradalmat az iraki kormány ellen a kurd autonómiáért, ettől az időszaktól kezdve a kurd vezetők, hol tárgyalásokat, hol gerillaháborúkat folytattak a bagdadi kormány ellen.

Bővebben...

 

DeMestura, a kurdok megint siratni fogják a történelmüket ?

Az I. Világháború után 1920-ban Magyarországot a trianoni, míg Kurdisztánt a lausannei szerződés értelmében 1923-ban az antant hatalmak kényük-kedvük szerint szétosztották, gazdagították és csonkították. Magyarország is kis ország maradt, 5 részét a szomszédoknak ajándékozták. Kurdisztán is a lausannei békepaktum értelmében négy szomszédos országhoz lett hozzácsatolva, illetve az egységes ország nevét eltörölték. Emiatt a mai napig 35 millió kurd szenved, és végtelen harc folyik Kurdisztánért és a kurdok jogaiért.

Bővebben...

 

Magyarország és Kurdisztán közti kapcsolatok

A cím szerint valóban régóta van kapcsolat a magyar illetékesek és kurdok között. 1958-ban Irakban, amikor az első köztársaság alakult a Szovjet barát Abdulkarim Kaszim elnökségével, az akkori szocialista kormányok barátnak tekintették Irakot és több területen, nyújtottak segítséget az államnak, beleértve az oktatást is.

Bővebben...

 

5 éve bukott meg Szaddam

Európai és iraki idő szerint, azaz Washingtoni időszámítás szerint március 20.-án hajnalban az USA megtámadta Irakot. Az Egyesült Államok, aki a világon a legnagyobb erővel rendelkezik, napokkal később, azaz április 9.-én elfoglalta Bagdadot és megdöntötték korunk legkegyetlenebb diktátorát Szaddam Huszeint.

Bővebben...

 

Megismétlődik a keserű történet a kurdokkal

A jelek szerint vége az iraki kormány és a kurd vezetők közti mézes időszaknak. A jelenlegi iraki kormány valamennyi politikusa együtt egy árokban harcolt az arabokkal, a türkménekkel, a keresztényekkel, az asszírokkal, a síitákkal, a szunnitákkal és a kurdokkal Szaddam Huszein bagdadi diktátor megbuktatásáért. Akkoriban iraki ellenzéki pártoknak nevezték őket és mindannyian a Kurdisztán hegyekben a kurd peshmeregek (kurd erők) védelme alatt álltak.

Bővebben...