A cím szerint valóban régóta van kapcsolat a magyar illetékesek és kurdok között. 1958-ban Irakban, amikor az első köztársaság alakult a Szovjet barát Abdulkarim Kaszim elnökségével, az akkori szocialista kormányok barátnak tekintették Irakot és több területen, nyújtottak segítséget az államnak, beleértve az oktatást is.

 Akkor már évente több tanulmányi ösztöndíjban részesítették az iraki tanulókat, így a kurdok is kaptak Kelet-Európába és Magyarországra tanulmányi utakat. A kurdok és magyarok közti kapcsolat tovább fejlődött. A 70-es évek közepén a kurd forradalom alatt a megsebesült gerillákat néhány alkalommal Magyarországra küldték gyógykezelésre. Evvel egy időben a Barzani forradalom (1974-ben a kurdok autonómiájáért és a jogaik megszerzése érdekében gerilla háborút hirdettek az akkori bagdadi kormány ellen, ami kudarcba fulladt, mert nemzetközi összeesküvések áldozatául estek és a forradalom kudarcot vallott) alatt a magyar illetékesek egy rádióállomást állítottak fel, hogy a kurdok így a háború valós híreit közvetíthessék a nagyvilágnak. A nyolcvanas években folyamatosan érkeztek Magyarországra kurd diákok tanulni, sőt a mai napig is jelen vannak a magyar egyetemeken. A kurd és magyar kapcsolat az 1970-es évek végétől kezdődött és napjainkig is próbálják ápolni és erősíteni. A Kurdisztán Hazafias Unió (PUK) Dzsalal Talabani elnökségével (jelenlegi iraki köztársasági elnök) képviselteti magát Magyarországon. A PUK itteni képviselője Dr. Lutfi Tehsin több mint 30 éve él itt, magyar feleségével, kurd nemzetiségű magyar állampolgárként. Beszélgettem Dr.Lutfival és a következő információkkal gazdagította honlapunkat. "A Kurdisztán Hazafias Unió megalakulása óta 1976-tól tart kapcsolatot a magyar pártokkal és az MSZP-vel. Szaddam bukása előtt és után is meghívták a PUK vezetőségét Magyarországra, de a rendkívüli iraki belpolitikai helyzet miatt elmaradt a diplomáciai összejövetel. Most újból szeretnének találkozást létesíteni az MSZP-vel, ami a párt döntésétől függően jöhetne létre. Hiszen a PUK is tagja a Szociál Intzernaciónálénak, mint az MSZP ezért közös érdekünk a két szervezet minél hamarabbi magas szintű kapcsolatának létrehozása. A kurdok kiváló és jeles szerepet játszanak az iraki belpolitikában és helyet foglalnak a kormányzásban." - nyilatkozta Dr. Lutfi. Bizonyos információk szerint a két fél közötti kapcsolat nem emelkedet olyan szintre, hogy a magyarok is tudják képviseltetni magukat Kurdisztánban, mint a több európai ország. Hiszen jelenleg 12 európai állam nyitott konzulátust, kereskedelmi és kulturális irodát Arbilban Kurdisztán fővárosában. Az Iraki Regionális Kormány szeretné, ha Magyarország szerepet játszana a kurd terület politikai, társadalmi, kulturális és nem utolsó sorban gazdasági életében. Több európai miniszter és nagykövet is sűrűn látogatják a kurd vezetőket Kurdisztánban. Az iraki Kurdisztán érdekelt terület az Egyesült Államok, Nyugat és Kelet-Európa kormányainak, mivel ezen a kurd területen teljes a nyugalom, a béke, és stabil politikai és gazdasági helyzet uralkodik. A szomszédos országoknak is konzulátus szintű diplomáciai kapcsolatai vannak Kurdisztánnal. A kurdok nem akarnak elszakadni Iraktól, és nem avatkoznak a szomszéd országok belügyeibe. Ez a lépés nyerte el tetszését az arab, az iráni és a török kormánynak, ezért Amerika elismerését fejeztek ki a kurd kormánynak a politikájukért. Megkérdőjelezhető, hogy a magyar kormány miért nem tesz hasonló lépéseket az iraki Kurdisztánban, mint az európai kormányok többsége?