A Regionális Kurd Kormány vezetői a német túszok azonnali felszabadítását követelik a PKK-tól (Kurdisztán Munkás Párt). Az emberrablás nagyon nagy kárt okoz a kurd dossziénak, ezért felszabadítást kértek az iraki kurd vezetők. A PKK a 90-es évek elején hasonlóan túszokat ejtett, mert így akarták felhívni a világ figyelmét a kurd problémára. Törökországban több alkalommal újságírók és más külföldi állampolgárok szándékosan a PKK gerillák kezébe vetették magukat, hogy így tudjanak közelről megismerkedni a tényekkel.
A PKK két napja három német alpinistát elrabolt, nem hajlandóak szabadon engedni őket, amíg Németország nem hagyja abba az ellenségeskedő politikáját a kurdok és a PKK ellen, a PKK jelentette a Furat török hírügynökségnek. A három elrabolt német neve Hars Hovler 33 éves, Marin George 47 éves és Bomann Helmut 65 éves. A németek az Ararat Kurdisztán hegységre akartak felmászni, július 8.-án éjszaka 3200 méter magasságban tartottak, de a 10500 méteres magasságot nem érthették el, mert a PKK gerillák kezébe kerültek. A német N24 műholdas TV csatorna többször adott hírt erről és ők úgy elemezték, hogy a kurdok helyzetén Törökországban javítani kellene, mert 1984 óta küzdenek a függetlenségért. A kurdok lélekszáma több mint 30 millió és nem rendelkezik független állammal. A hegymászók 10-en voltak, de csak 7-en érkeztek vissza Törökországba. A német külügyminiszter folyamatosan tárgyal a törökökkel ez ügyben.
Az iraki Kurdisztán Parlamenti elnöke Adnan Mufti a török kormány látogatásával kapcsolatban azt közölte, hogy lassacskán elmúlik a hideg kapcsolat időszaka Bagdad, Arbil és Ankara között. Egy történelmi látogatásnak nevezete a török elnök érkezését Irakba. Azt reméljük, hogy a vitás kérdésekre találunk megoldásokat. A problémás dossziék a kurdok és Ankara között a Kurdisztán Munkás Párt (PKK) állítólagos tartózkodása Kurdisztánban, Kirkuk kurd város sorsa, ahol türkmének is élnek és a Kurdisztán falvak bombázása a török hadseregtől. Minden konfliktusra párbeszéd útján kellene orvosságot találni a két oldal érdekében, mondta a Kurdisztán Parlament elnöke. A legnagyobb konfliktus a Kurdisztán területek bombázása és a behatolások miatt van, azzal az ürüggyel történik mindez, hogy a PKK bázisait a törökök megsemmisítsék. Erdogan találkozott Nuri al-Maliki iraki miniszterelnökkel és több területen való együttműködési megállapodást is aláírtak, de a Kurdisztánról szóló bombázások leállítása nem szerepelt köztük.
|
Az angol védelmi miniszter, úgy döntött, hogy 6 millió dollár kártérítést ad 10 iraki hozzátartozónak, akinek a rokonait az angol hadsereggel Baszraban letartóztatták és ezt követően meghaltak. Ezért az angolok megkérték a hozzátartozók képviselőit a kártérítés átadásának lebonyolítására. A miniszter szóvivője azt mondta, hogy elnézést is kértek a rokonoktól. A letartóztatottak 2003-ban egy szállodában dolgoztak, egy angol katona tartóztatta le őket, azzal az érvel, hogy az angolokra lőttek. Last Updated (Monday, 26 April 2010 13:35)
Egy új törvényt fogalmazott meg az iraki miniszterelnöki hivatal, ami szerint a mecseteket és az imahelyeket sem fogják megkímélni az átkutatás során. A terrorista elhárítás törvényein belül lesz bevezetve. Eddig 100 mecsetet és más imahelyet használtak fegyverraktárként az országban. Ezeket a mecseteket főleg a síita milíciák használták, akik a síita vezetőhöz Muktada al-Sadirhoz tartoznak.
Az amerikaiak modern fegyverekre gyanakszanak, ami a fegyvereseknél, illetve a síita milíciáknál található. Olyan új gépekkel rendelkeznek, ami több ember halálát tudja okozni egyszerre. Az új rakétákat az amerikai bázisokon vetik be. A rakéták gázpalackokból vannak és a fejük több tonnás robbanószerekkel van ellátva, 107 milliméteres, már 21 amerikai katonát öltek meg vele idáig. Az amerikaiak szerint az újfajta fegyver több mint 10 ember életét tudja kioltani egyszerre. A fegyvert egyenlőre Bagdadban használják, az aknázott utak is olyan modernek, ami miatt az amerikaiak már több olyan páncélozott katonai gépkocsit vásároltak, ami kibírja az ilyen robbanásokat. Libanonban a Hizbulla ilyet használt, iráni gyártmányúak és valószínűleg onnan is hozták.
|
