Olasz orvosok Kurdisztánban

Egy olasz orvosokból álló delegáció érkezett Kurdisztánba a Felsőoktatási Minisztérium meghívására. Az orvosok különböző témákban adnak előadásokat, osztanak orvosságot és hajtanak végre műtéteket is. Eközben 800 iraki orvosból 500-an visszatértek hazájukba külföldi tartózkodásukról. Az orvosok a politikai helyzet megromlása miatt elhagyták szülőhazájukat, de most valamennyit javult a belbiztonság, ezért a külföldön tartózkodó irakiak hazatértek.

 

Dél-Korea olaj vállalatai Kurdisztánban

7 dél-koreai olajjal foglalkozó cég 10.79 milliárd dollárért kötött szerződéseket az iraki Kurdisztánnal. A Yunhab dél-koreai hírügynökség szerint öt éven belül végezniük kell az olajkutak felderítésével és az olajmezők fejlesztésével. Nichirvan Barzani Kurdisztán miniszterelnöke múlt hónapban járt Dél-Koreában és több szerződést is kötött az ottani vállalatokkal, akik nem csak olajkitermeléssel, hanem újjáépítéssel és útépítéssel is foglalkoznak Kurdisztánban.

 

Najafban tömegsírokba temetett kurdokat találtak

Megkezdődött a tömegsírok felkutatása Irakban, ahol a volt iraki diktátor Szaddam Huszein idején tömegmészárlásokban meggyilkolt emberek maradványit keresik. Najaf Bagdad déli területén fekvő városban Haidaria kerületben egy nagy tömegsírra bukkantak, a holttesteken marad ruhadarabok alapján kiderült, hogy kurd nemzetiségűek voltak. Az Anfal (zsákmány) akcióban a kurdok ellen 1988-ban megtörtént katonai akció során, 182 ezer kurdot deportáltak Irak déli területeire és tömegsírokban temették el őket ismeretlen helyeken, Szaddam bukása után sorozatosan bukkantak rá ezekre a tömegsírokra. A jelenleg megtalált tömegsír 94 méter hosszú és 75 méter széles, még nem tudni hány holttest maradványa fekszik benne.

 

Újból robbantások Irak északi területén Musul városban

Egy gépkocsiba rejtett bomba robbant Musulban, amiben 3 amerikai katona a tolmáccsal együtt meghalt. Idáig 4109 amerikai és 176 angol katona halt meg Irakban. Eközben egy kisteherautóban szintén bomba robbant egy rendőrségi épület előtt, egy rendőr és egy gyerek meghalt, 70-en megsebesültek. A teherautó egy hordónyi TNT-t szállított.

 

Talabani és Bush találkozása

Az iraki köztársasági elnök Dzsalal Talabani egy hetet tartózkodik Amerikában bizonyos kezelések miatt, amin már túl is van. Találkozott amerikai vezetőkkel és George W. Bush-hal az Egyesült Államok elnökével is. Az Irak és Amerika között lehetséges hosszú távú gazdasági, politikai és kulturális megállapodásról tárgyaltak. Az amerikai elnök közölte Talabanival, hogy Washington pozitív lépéseket tett ez ügyben és folyamatosan igyekszik is. A megállapodás a jogszabályok keretein belül legyen értelmezhető az amerikaiak maradásáról Irakban. A megállapodást bizonyos iraki politikusok és pártok is elleneztek. A kurdoknak nincs kifogásuk a megállapodással kapcsolatban, amennyiben az iraki nép érdekeit szolgálja, mondta a kurdisztáni elnökhivatal vezetője Dr. Fuad Huszein.

 

Maszud Barzani, senkitől nem félünk

Kurdisztán elnöke Maszud Barzani egy hétig tartózkodik Olaszországban, a szövetséges demokrácia konferencia meghívására érkezett Rómába. Az elnök egy interjúban azt közölte, egy olasz napilappal, hogy Kurdisztán két éve rendkívül jó gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkezik Olaszországgal. A kurdisztáni politikai stabilitás egy garancia a külföldi vállalatok letelepedésének a térségben. A Kirkuk kurd város hovatartózásával kapcsolatban azt mondta Barzani, hogy nem szeretnének senkinek gondot okozni a városban, de a többi nemzetnek is biztosítani kell az identitást, minden konfliktus elkerülésének érdekében. A város sorsával kapcsolatban egy referendumot kellene tartani Kirkukban. A török támadásokkal kapcsolatban az elnök az nyilatkozta, hogy mi nem félünk senkitől, aki a földünket megszállja, az súlyos következményekkel számolhat az egész térségben. A PKK-nak le kellene tenni a fegyvereit és politikai útón kellene folytatni a küzdelmüket, a PKK nem terrorszervezet. Amennyiben az ankarai kormány felkéri a PKK-t a párbeszédre és a kurd szervezet ezt elutasítja, az esetben a PKK egy terrorszervezetnek minősíthető.