A török kormány élesen bírálta az Európai Bíróságot, azért mert eltörölték a PKK-t a terroristák listájáról. Mohamed Ali Sahin ( Török Igazságügyi miniszter) erősen bírálta e lépés miatt az Európai Bíróságot, és hozzátette még, hogy a döntésük előtt kellett volna gondolkodniuk. Látogatniuk kellene Törökországot és látniuk kellene, hogy a PKK milyen félelmet kelt. Ők a saját országukban nyugodtan élnek és nem találkoznak a terrorizmussal. Az ankarai kormány az Európai Parlament döntésén gondolkodik, majd megfelelő választ ad.

Az iraki Kurdisztán területén még nem tisztázott, hogy hány kútnál fognak olajat kitermelni, de 40 helyet jelöltek meg erre a célra. Külföldi cégeket kértek fel, hogy kutassák a szén-hidrogén várható jelenlétét. Ez ügyben a kurd illetékesek szerződéseket kötöttek több külföldi céggel is. Bagdad és Kurdisztán olaj eladásával kapcsolatban bizonyos akadályok elhárításáról akarnak tárgyalást folytatni. Dr. Ali Huszein (az iraki olajügyekért felelős a parlamentbe) az Iraki Olajminisztérium munkáját és egyben Huszein Shehristanit (iraki Olajügyek minisztere) megvádolta azzal, hogy lustálkodnak a munkájukban. Egyenesen a minisztert vádolta avval is, hogy a gazdag olajat tartalmazó Kirkuk kurd városban az olajkitermelés miatt vitába szálltak a kurdokkal. A két fél között már régen folyik a vita, hogy a kurdok szabadon eladhatják-e a Kurdisztánban kitermelt természeti kincset. Dr. Ali Huszein egy tanulmányt készített, hogy milyen módon lehetne az iraki alkotmányon belül a 111.§-t és a 112.§-t szétválasztani, hogy többé ne legyen vita a kurdisztáni olaj miatt. Azok a külföldi cégek, akik Kurdisztánnal kötöttek szerződést, alaposan áttanulmányozták az iraki alkotmányt és az arra vonatkozó paragrafusokat, csak ezután kezdtek dolgozni a kurd hatóságokkal.

Tegnap az iraki köztársasági elnök Dzsalal Talabani ( Kurdisztán Hazafias Unió elnöke-PUK), valamint egyik helyettese Adil Abdulmahdi (az Iraki Iszlám Legfelsőbb Tanács Pártjának egyik képviselője) és az Iraki Regionális Kurd Tartomány elnöke Maszud Barzani (Kurdisztáni Demokrata Párt vezetője-KDP) vezetésével ülést tartottak a dukan-i nyaralóban (Dzsalal Talabani egyik pihenőhelye). Az ülésen mind a három politikai szervezet legfelsőbb tagjai is részt vettek. Többek közt Irak belső globális helyzetéről és a szomszédokkal való kapcsolatokról esett szó. Talabani a sajtótájékoztatón közölte, hogy a török kormány megértést mutatott, hogy a Regionális Kurd Tartomány igenis létezik, ezért első lépésként meglátogatták Duhok városot. Továbbá hangsúlyozta, hogy az iraki kormány komolyan gondolkodik azon, hogy a milícia embereinek tevékenységét leállítják, mert véget akarnak vetni a milíciáknak, valamint ne legyen helyük a demokratikus föderatív Irakban a törvényen kívüli fegyvereseknek. Adil Abdulmahdi a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy teljen mértékben támogatni fogják az iraki kormányt a törvények érvényesítésének érdekében, főleg Baszra városban. Hozzátette még, hogy a törvényen kívülieknek nincs helyük az iraki társadalomban, és azt is hangsúlyozta, hogy az iraki kormányon belül a koalíciós felek munkálkodnak az iraki alkotmány 140.§-ának (az iraki alkotmányban a kurdok bizonyos jogainak a megszerzése) teljes kiépítésében. Barzani közölte, hogy aki azt akarja, hogy Irak egységes maradjon, annak támogatnia kell a nevezett paragrafus érvényesítését. Hozzátette, hogy amiben a három politikai erő egyezik, azt tovább tudják vinni és még sok embert maguk mellé tudnak állítani. Talabani közölte, hogy a többi frakciókkal meg kell próbálni a parlamenti döntéseket előbbre vinni, például az olajtörvényt vagy a bevételek szétosztásának a törvényét és nem utolsó sorban a 140.§ érvényesítését, ahogy az iraki alkotmány kimondja. Együtt kell dolgoznunk a gazdasági helyzet, és a szolgáltatások javulásának érdekében. Barzani azt mondta, hogy azok, akik azt mondják, hogy a 140.§ nem teljesíthető, azok azt akarták, hogy az iraki alkotmány megalkotása és érvényesítése ne sikerüljön. Mindenkinek tudnia kell, hogy a 140.§ az iraki alkotmányban egy fő téma és Irak egybemaradását és a nyugalmat jelenti az országnak. Adul Abdulmahdi az egyik újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy a külkapcsolatok igen gyengék és visszamaradottak voltak Irakban Szaddám Huszein idején, de most ez ügyben léptünk és lépni is fogunk. A külföldiek támogatását kérjük az ügy előrelépésének érdekében.