250 milliárd dolláros korrupció Irakban

Az utolsó 5 év alatt, azaz 2003-tól napjainkig Irakban, a korrupciós összeget, ami eltűnt az állam kasszájából vagy valamilyen ok miatt nem folyt be, 250 milliárd dollárra becsülték a pártatlan vagy önzetlen bizottság (kb. másfél évvel ezelött alapították, és a korrupciós ügyek kiderítésével foglalkozik) tagjai Irakban. Musa Ferej a bizottság elnökhelyettese, azt nyilatkozta, hogy 2003-tól 90 milliárd dollárral csak az olaj miatt károsult a bagdadi kormány, vagy ellopták az olajat és szervezetten kicsempészik az országból (ez a mai napig folyamatos) vagy a milíciák zsebébe folynak a dollár milliárdok. 600 millió dollár hiány azokon a területeken van, ahol a gázt kellene kitermelni, de valamilyen ok miatt nem tudták folytatni a munkálatokat és feleslegesen ég a természeti kincs. Az olajtermelésben 1041 kút helyett, csak 441 kutat hasznosított az állam, ezeknek is csak a felét termelik ki. Más minisztériumok is a saját zsebükre adták el az olajat, a legtöbbet a Honvédelmi Minisztérium. Most a miniszterelnöki hivatal főigazgatóságán van a legtöbb korrupció, mivel egyedül ők kötik a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket, ami a repülőgépekre és más dolgokra vonatkoznak, ezek az iratok titkosak. A Honvédelmi Misztérium fegyvervásárlásra kötött több szerződést is, de az új fegyverek helyett használt és selejtes darabok érkeztek Irakba, és az új fegyverek árában adták el őket, a minisztérium nem engedélyezi, hogy vizsgálatot indítsanak ez ügyben. Az Elektromosságügyi Minisztérium 2003-tól 17 milliárd dollárért szerződéseket kötött, de a mai napig nem fejlesztettek semmit Irakban. A Kereskedelmi Minisztérium, szintén több 10 milliárd dollárért kötött egyességet belföldi cégekkel, de a tervek szerint külföldiekkel kellett volna, mert így romlott élelmiszereket hozattak velük, mondja Ferej.
Eközben Hussein Shehrstan az iraki olajügyi miniszter kijelentette, hogy 200 embernek a nevét nyilvánosságra fogják hozni Baszraban, akik olajcsempészéssel foglalkoznak. Egyikük Smail Alwaili a baszrai polgármester testvére. Az a 200 ember a Mahdi milícia embereihez tartozik.

Last Updated (Thursday, 22 April 2010 12:16)

 

Barzani és al-Maliki között jó kapcsolat van

Bagdadban sajtótájékoztatót tartottak Nuri al-Maliki (Irak miniszterelnöke) és a Regionális Kurd Kormány elnöke Nichirvan Barzani részvételével. Al-Maliki kezdetben jó lépésnek tekintette a kétoldalú találkozást, mert a meg nem oldott kérdések orvoslását látta benne a kurdok és Bagdad között. Nem utolsó sorban szó esett a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítéséről. Az iraki miniszterelnök kihangsúlyozta, hogy sikeres volt az első összejövetel, és továbbra is az eredményeket a közösen alakított kormány szakembereinek továbbítja. A következő megbeszéléseken közelebbi eredmények várhatók a már régen vitás kurdisztáni olaj, a gáz, a kurd fegyveres erők és más nemzeti kincsek megoldásának érdekében. Al-Maliki hozzátette, hogy Kurdisztánban a politikai helyzet jó úton halad, és magasra értékelte Dzsalal Talabani és Maszud Barzani lépéseit Irakban. Nichirvan Barzani a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a politikai követeléseik egész Irakot képviseli és reménykedik, hogy fel lesznek oldva az akadályok, de ennek eredményességéhez több megértés kellene. Hozzátette, hogy támogatásukról újból biztosította az iraki kormány lépését Baszra városban a törvényen kívüli személyek ellen, és stabilizálni kellene a jogállamosítást. Al-Maliki szerint az alkotmány minden problémát orvosol, a peshmerge (kurdisztáni hivatalos katonai erők) feloldását követelik bizonyos iraki politikusok, és az alkotmányban rögzítve van, hogy Kurdisztán védelmére vannak, és törvényesen határőrségnek vannak minősítve, de ezek nem milíciák. Ezt követően Abas Bayati iraki parlamenti képviselő koalíciós pártja kijelentette, hogy Bagdad és Kurdisztán között az idáig felmerült akadályoknak békés úton véget fognak vetni. Az olaj, a gáztörvények és a Kirkuk kurd város (hova tartozása miatt) sorsa is megoldásra vár, Kurdisztáné legyen vagy Irakhoz csatlakozzon, esetleg független városként maradjon, a vitákat az iraki parlamentben több párt kifogásolja, hogy a kurdok javára döntsenek. Ezt és más gócpontokat is a két fél között párbeszéd útján kellene megoldani.
Eközben az amerikai hadsereg főparancsnoka David Peatrius Irakban kijelentette, hogy al-Maliki nem tájékoztatta a Sadir milíciák elleni katonai lépésről, ami miatt újra mindenhol kitörtek az ütközetek Irakban.
A baszrai látogatása során al-Malikit az egyik állami palotában a Mahdi milíciák körbe vették és a miniszterelnök meggyilkolására készültek volna, de közben a biztonságiak értesítették az amerikai nagykövetet Irakban, és a gyors amerikai és angol légierők segítségével szabadították ki az iraki elnököt.

Last Updated (Thursday, 22 April 2010 12:06)

 

Muktada, amerikai vezető terrorista

Muktada al-Sadir síita vallási vezető visszautasítja az amerikai védelmi miniszter Robert Gates kijelentését, miszerint, akik hajlandóak Irakban résztvenni a politikai életben, azok nem tekinthetők az USA ellenségének. E kijelentés miatt az amerikai minisztert terroristának nevezte Muktada, amit a Najaf városi irodájából jelentettek. Nem vagytok nekem senkik, csak az ellenségeim és mi elhatároljuk magunkat, mindenféle együttműködésben veletek szemben, az egész iraki nép a testvérem, mert a visszavonulásotokat követelik, tette hozza a vallásvezető.
Gates Muktadaról azt mondta a Pentagon épületében, hogy egy politikai személyiség, akinek sok követője van, és Washington a részvételüket kéri a politikai életbe Irakban, ugyanis a 2006. decemberi választásokon részt vettek és 33 mandátumot szereztek az iraki parlamentben.

Last Updated (Thursday, 22 April 2010 11:56)

 

Az iraki politikusok a hibásak

A volt iraki kormányzó Paul Bremer az iraki politikusokat okolja amiatt, hogy feloszlatták az iraki hadsereget Szaddam bukása után (az amerikai elnök Bremert bízta meg, hogy alakítson ideiglenes kormányt Irakban). A hiba akkor kezdődött, amikor az amerikai vezető bizonyos iraki politikusokra bízta a batth párt  feloldását. Iraki bírókra vagy jogászokra kellett volna bíznom a dosszié megoldását. A szunnitáknak tudniuk kell, hogy most egy új helyzet áll előttük, mert ők már kormányoztak a térségben több mint 1000 évig és most fordított a helyzet, mert a síiták vették át a kormányzói széket Irakban. Paul Bremer, Szaddam bukásától 2004 júniusáig kormányozta Irakot, ezt követően átadta a kormányzást Ijád Allávinak. Az amerikai vezető azt emelte ki, hogy megpróbáltak volna az iraki hadsereggel együtt dolgozni, de ez esetben a kurdok egy politikai vitába kerülhettek volna az amerikaiakkal, ugyanis a függetlenség élén álltak. A síiták sem akarták volna bevonni Szaddam hadseregét az új kormányzásba, és arra gondoltak, hogy olyan hadseregük lesz, mint a bukott diktátor idején . Igazság szerint nem maradt az iraki hadseregből senki, mindenki hazament a saját otthonába, és ez az a hadsereg, ami szétrombolta a kurdokat és a síitákat is. Bush elnök is elfogadta a döntést. Nem kell megmagyarázni a megszállás szót, az irakiaknak sem, de a nemzetközi jogok szerint mi (USA)megszállók vagyunk, mondja Bremer. A szunniták és síiták közötti különbség már több száz éve létezik, de ha demokratikusan nézzük a mai Irak a síitáké, mivel ők vannak a legtöbben.

Last Updated (Thursday, 22 April 2010 11:50)

 

Emberi jogok Kurdisztánba

A kurd Emberi Jogok minisztere Shwan Mohamad bejelentette, hogy 250 terrorista cselekménnyel vádolt polgár van a kurdisztáni börtönökben, vannak köztük nem iraki, hanem más arabok is. Továbbá azt mondta, hogy az emberi jog körülményei sokkal jobbak, mint két évvel ezelőtt voltak Kurdisztánban. Két hónaponként a minisztérium statisztikát végez, a nők, a gyerekek, a bebörtönzöttek és a médiák körében, hogy tovább javulnak-e a körülmények. Ez a minisztérium egy új hivatal a regionális kormányban, 2006-ban alakult. Shwan azt is mondta, hogy a hivatali korrupció nagyon magas szintű és ezt mindenképpen meg kell oldani.

Last Updated (Thursday, 22 April 2010 11:45)

 

Keresztények menekülnek Kurdisztánba

Adnan Mufti a Regionális Kurd Kormány parlamenti elnöke irodájában fogadta a holland konzult, a találkozón több kurd hivatali vezető is részt vett, akik több témában is tárgyaltak a konzullal. Például a nők jogairól és a kurdisztáni arab és keresztény menekültekről. A parlamenti elnök kihangsúlyozta a külföldi vendégének, hogy a keresztények átvándorlását Kurdisztánba megkönnyítették és segítették. A kurdisztáni alkotmány biztosítja minden nemzetiségű polgár és a különböző vallási csoportok jogait Kurdisztánban. A rossz belpolitikai helyzet miatt Irak déli területeiről és Musul városból több mint 300 család települt át Kurdisztánba. A holland kormány részéről, ahol 25 ezer külföldi menekült él, nincs olyan döntés, hogy valamennyi embert is visszatoloncolnának hazájukba. A konzul megpróbálja, hogy a kormánya 25 ösztöndíjat megpályáztat  a kurd diákok között több tudományos területen, és ezen kívül több szolgáltató projectet is fognak létesíteni Kurdisztánba, ami a nőket és a gyereket védi. Eközben a svéd külügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy az országukban május 29.-én rendezni fognak egy konferenciát, ami az iraki fejlesztéssel kapcsolatban lesz, jelen lesz az iraki miniszterelnök és az ENSZ elnöke is, és lehetséges, hogy az amerikai külügyminiszter asszony is.

Last Updated (Thursday, 22 April 2010 11:43)