Maszud Barzani, Kirkuk testvériesen mindenkié

Maszud Barzani a Kurdisztán Regionális Kormány elnöke Kirkukba utazott, hogy megnyugtassa az ott élőket, hogy Kirkuk mindenkié, monda az elnök. Köszönetet mondott a kirkukiaknak, hogy tiltakozásukat fejezték ki az iraki parlament július 22.-i döntése ellen, a polgármester választásokkal kapcsolatban. Az elnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak (a demonstráció közepén egy öngyilkos nő felrobbantotta magát), eközben a türkmének székházából a kurdokra lőttek, többen megsebesültek és sokan meghaltak. Barzani közölte a város vezetőségével, hogy az iraki alkotmány 140. §-a a kurdokkal kapcsolatos, aki erre azt mondja, hogy a paragrafus már nem érvényes, annak rossz szándékai vannak. Bízunk a demokráciában, a Regionális Kurdisztán mindenkié, Kirkuk egy iraki város, de kurd nemzetiségi identitással. Mindenkinek biztosítjuk a jogait Kirkukban (a városban többségében kurdok élnek, de vannak türkmének, arabok és keresztények is), egy különleges várost kell létrehoznunk, ahol minden nemzet együttesen, békésen él egymás mellett. Nem szabad engedni bizonyos összeesküvéseket és a testvérek egymás ellen uszítását. Szükség van a feleknek arra, hogy őszintén és párbeszéd útján oldják meg a konfliktusokat. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Kirkukkal kapcsolatban semmilyen engedményt nem adunk és, hogy a múlt heti kirkuki polgármester testülettől jó és jeles lépés volt, hogy a várost csatlakoztatták a Regionális Kurd Kormány területéhez. Az iraki alkotmány 140. §-a kimondja az elszakított kurd területeket visszacsatolását Kurdisztán területéhez, de az iraki parlament július 22.-én titkosan szavazott, hogy ily módon vegyék át a kurdoktól a gazdag olajat tartalmazó kurdisztáni várost, emiatt nagy viták robbantak ki Bagdad és a kurd vezetők között, ez a mai napig nem oldódott meg.

 

Nők figyelnek az öngyilkos női merénylőkre

Dialaban 100 nő csatlakozott a törvényen kívüli biztonsági erőkhöz, az öngyilkos női merénylők megfigyelésére. Ezek a nők segíteni tudnak az iraki erőknek a nők átkutatásában, a tömegben. Irakban az al-Kaida egy éve új módszereket használ az öngyilkos merényleteknél, nőket és kiskorúakat vet be a cél érdekében, idáig a nők több terrorcselekményt hajtottak végre.

 

Az amerikaiak 2010-ig maradnak Irakban?

Egy iraki vezető közölte, hogy az iraki illetékesek azt javasolták, hogy az amerikai erők 2010-ig maradjanak Irakban, de azok, akik a hadtéren tevékenykednek visszavonulhatnak. Erre Washington még nem adott választ, George W. Bush elutasítja a megjelölt időpontját a visszavonulásnak. Jelenleg 144 ezer amerikai harcos tartózkodik az országban.

 

Külföldön is felvonulások kezdődtek

Kirkuk támogatása mellett és az iraki parlament július 22.-i döntése ellen a kurdok ma Londonban többezres felvonulást rendeztek az Iraki Nagykövetség és az angol miniszterelnöki hivatal előtt. A demonstráción a kurd diaszpóra, így szeretné felhívni a világ figyelmét, hogy nehogy újból megismétlődjön a történelem a gazdag olajat tartalmazó kurd várossal. Kirkukról a Cikkek rovatban talál rövid leírást.

 

Nincs megoldás az iraki felek között

Az ENSZ képviselője Andro Klukmrei szomorúan jelentette ki, hogy az iraki felek nem tudtak megegyezni egymással a városok polgármester választásával kapcsolatban. Andro azt is mondta, hogy ő minden tőle telhetőt megpróbált, hogy megoldást találjon, de sikertelenül. A továbbiakban is igyekszik orvosságot találni a válságra. Eközben néhány arab törzs Irakban készültséget mutatott a harcokra. Július 22.-én az iraki parlament alkotmányellenes módon fogadtatta el a képviselőkkel a polgármester választás törvényét, titkosított formában történt. Ezzel a témával kapcsolatos napi híreket az oldalunkon olvashat.

 

700-an terrorista vádjával Kurdisztáni börtönökben

A Regionális Kurd Kormány Emberi Jogok Minisztériuma szerint 700 személy terrorcselekmény vádjával kurdisztáni ideiglenes nemzetbiztonsági fegyházakban vannak. Dr. Shwan Aziz az emberi jogok minisztere szerint a 700 fogvatartott közül valamennyit bíróság elé állítottak és elítélték őket a tetteikért, újabb ügyeket tanulmányoznak és ezt követően Kurdisztán különböző börtöneibe kerülnek.