Dr. Barham Salih az iraki miniszterelnök helyettese kijelentette, valamennyi iraki politikai párt szeretné, hogy a bagdadi kormány erős legyen, és a kurdok visszafejlődjenek a régi időkre. A kurdoknak joguk van egy önálló ország alapításához és önrendelkezési jogaikhoz, de Irakon belül maradjanak. Bagdadban vannak, akik úgy látják, hogy a kurdok sokat kaptak és azt már soknak tartják, hogy Kirkukot visszacsatolják Kurdisztánhoz.
A síita vallási vezető Muktada al-Sadir nyilatkozott, hogy az iraki kormány nem írhat semmilyen olyan hosszú távú megállapodás az amerikaiakkal, mert ha innentől Bagdad betartja a kéréseimet, akkor támogatni fogom a kormányt, mondja a vezető. Kérte az iraki vallási vezetőket is, hogy akadályozzák meg az ilyen megállapodások aláírását. Muktada, aki jelenleg Iránban tartózkodik és teheráni támogatás élvez, saját milíciával rendelkezik, amit Mahdi milíciának neveznek. A milíciái Irak déli területén több városban rendzavarásokkal foglalkoztak, de az iraki és szövetséges erők a városokat megtisztították a fegyveresektől.
Miután az iraki parlament szabálytalan, alkotmányellenes formában szavazott a polgármester választáson (ennek az volt a célja, hogy ilyen módon a kurdisztáni város Kirkuk ne kerüljön a kurdok kezébe, pedig a város többsége kurd), a kurdok elutasították az iraki parlamenti elnök Mahmud Mashhadni által rendezett szavazási formát, ami tikos úton zajlott. Kirkuk város polgármester tanácsa ez ügyben úgy döntött, hogy Kirkuk a Regionális Kurdisztán területéhez csatlakozik. Erdogan török miniszterelnök telefonon beszélt Dzsalal Talabanival a város csatlakozásáról, Talabani közölte, amennyiben nem tudnak az iraki politikai pártok megegyezni, abban az esetben a végső döntést a városi tanácsra bízzák. Kirkuk egy kurdisztáni város, de élnek ott türkmének, arabok, keldanok és asszírok is. A történelem során mindig is nagy vita volt a kurdok és a bagdadi kormány között Kirkuk város hovatartozása miatt, ami a mai napig nem oldódott meg.
|
Sulaimaniaban több ezer ember utcára vonult az iraki parlament által elfogadott szabálytalan polgármester választás ellen tiltakozni. A kurdok 27.-én Arbilban, 28.-án Kirkukban, ma Sulaimaniaban holnap, pedig Duhok városban kezdik a demonstrációt. Az iraki parlament elnöke Mahmud Mashhadani titkosított formában kérte a választás lebonyolítását és ez alkotmányellenesnek minősül. A céljuk az, hogy ilyen módon akarják az olajban gazdag Kirkuk kurd várost megfosztani a kurd hatóságoktól.
Kurdisztán fővárosában Arbilban megemlékezést tartanak a 25 évvel ezelőtti Barzani törzs tömegmészárlásának 8000 ezer áldozatára. 1983-ban a volt iraki rezsim a Barzani klánból 8 ezer embert elhurcolt saját otthonából és ismeretlen helyre vitték őket, csak Szaddam bukása után találtak meg valamennyi tömegsírt. Szaddam Huszein többször is hasonló képen tömegesen ismeretlen helyre szállított a kurdokat 1988-ban az Anfal fedőnevet viselő akcióban, amiben 182 ezer kurdot hurcoltak ismeretlen helyre, a mai napig keresik a tömegsírokat.
A 28.-ai Kirkuk kurd városi felvonulások közben egy öngyilkos merénylő nő felrobbantotta magát, majd ezt követően a felvonulókra lőttek. Az egyik a türkmén front szervezeti irodájának biztonsági őre, aki türkmén származású, a neve Zia Subhi Mohamed 1987-ben született, az al-Hayat biztonsági cégnél dolgozik megsebesült, kórházba szállították és rendőrkézre került. A biztonsági őr elismerte, hogy az ezredes Imad Abdulrahman azt mondta nekik (a türkmén iroda biztonsági őreinek vezetője), ha robbanás lesz a felvonulás közben, akkor mi egyenesen lőjünk az emberekre, mindenki teljesítette a parancsot.
|
