Maszud Barzani a Regionális Kurd Kormány elnöke kijelentette, hogy minden törvényt, ami az iraki alkotmány 140-es paragrafusa ellen szól, azt elutasítjuk (140-es paragrafus a kurdok jogainak megszerzésére vonatkozik). Minden javaslatot elfogadunk, de csak az alkotmányon belül, mondja az elnök. Semmilyen idegenkezű beavatkozást nem fogadunk el. Ezzel párhuzamosan Ali Babadzsan török külügyminiszter egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Kirkuk város mindenkié és egyoldalúan nem oldhatják meg a felmerült problémákat. Kirkuk várost többségében kurdok lakják, de élnek ott türkmének (a török kormány támogatását élvezik), arabok és keresztények is. Történelmileg alátámasztható, hogy a város egy kurd település, a hajdani háborúk sodorták oda a türkméneket és a többi nemzetiséget is. Jelenleg valamennyi türkmén és arab nem szeretné átengedni Kirkukot, hogy csatlakozzon a Regionális Kurdisztán területéhez, emiatt nagy viták folynak a felek között.
Az NTV török műholdas TV csatorna szerint a török hadsereg megnövelte a mozgósítását az iraki Kurdisztán határai felé. Az információk szerint a mozgósítások célja, hogy újból behatoljanak Kurdisztán területére. A hírek szerint megnőtt a Kurdisztán Munkáspárt (PKK) elleni támadások száma a török hadseregtől. Tavaly a török hadsereg átlépett Kurdisztán területére, azzal az ürüggyel, hogy a PKK bázisait akarják megsemmisíteni, de hamar vissza is vonultak.
Az iraki parlament alkotmányellenes formában szavazott a polgármester választáson, ezért az iraki politikusok a kurdokkal együtt többször is összeültek a válság orvoslása miatt, de idáig minden kurdarcot vallott. Az iraki parlament titkosított úton szavazott a polgármester választáson Irakban és ennek a fő célja, hogy a Kirkuk kurdisztáni várost ne lehessen csatlakoztatni a Regionális Kurd Kormányhoz. Az iraki parlament szeretné a várost 4 részre osztani úgy, hogy 32% a kurdoké, 32% az araboké, 32% a türkméneké és 4% a keresztényeké, de ezt a kurdok elutasítják, mert az iraki alkotmány 140. §. 24. pontjára hivatkoznak, miszerint a valamikor elszakított Kirkukot vissza kell csatolni Kurdisztánhoz. A kurdok több mint 50 éve vitában állnak a bagdadi kormánnyal a gazdag olajat tartalmazó Kirkuk város sorsának hovatartozása miatt.
|
A török belügyminisztérium nyilvánosságra hozta azt a hírt, hogy letartoztatták a felelőseit a múlt heti isztambuli robbantásoknak. Akkor a török miniszterelnök Redzseb Erdogan a Kurdisztán Munkáspártot (PKK) vádolta a robbantásokkal, de a PKK elhatárolta magát a terrorcselekményektől. A letartóztatás után a török illetékesek arról nem nyilatkoztak, hogy mégis kik a tettesek és melyik párthoz tartoznak. Eközben a török erők parancsnoka kijelentette, hogy Shrnach (Kurdisztán) területén a PKK-val folytatott harcokban 8 gerillát megöltek. Last Updated (Monday, 26 April 2010 16:29)
Egy amerikai vezető, aki iraki foglyokat felügyelt Irakban nyilvánosságra hozta azt a hírt, hogy bizonyos iraki foglyok, katonai tisztektől információkat kaptak az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban. A mérgező gázokat Szaddam bukása előtt 3 hónappal Szíriába és Libanonba szállították. Az iraki börtön vezetője az amerikaiaknál két évig vezette a zárt helységet. 40 foglyot hallgattak ki, akik elismerték, hogy részt vettek a szállításban és tudják hol rejtették el Irakban azokat a bizonyos rakétákat. A letartóztatottak az információkért cserébe szabadságot kértek. A foglyok közül négyen kértek, hogy a CIA embereinek szeretnének vallomást tenni, még azt is mondták, hogy az al-Kaidának voltak a tagjai Kirkukban és al-Muszulban.
Az Amerikai Védelmi Minisztérium közölte, hogy 10 milliárd 700 millió dollárért fegyvereket, tankokat és más hadi eszközöket ad el Iraknak. A nagy fegyverüzlet nagy segítséget jelent az iraki hadsereg előre haladásában, így a hadsereg többet tehet az ország biztonságának fenntartásáért és védelméért. A szállítmányban vannak katonai szállító repülőgépek is.
|
