Abdul Aziz Szultán a szaúdi miniszterelnök helyettese, a védelmi és légierők minisztere kijelentette, hogy Irak része az arab földnek és nem lehet elszakítani. Irak szenvedését átérezzünk és részt veszünk a virágzó és stabil helyzet kialakításában, békés együttélést, önálló és egységes országot kívánunk. Szaúd-Arábia támogatja Irakot és megpróbál a regionális államoktól a térségben és nemzetközi szinten is támogatást szerezni a biztonság és béke érdekében.

Az Egyesült Arab Emírségek megnyitja követségét Bagdadban. Ryan Crocker amerikai nagykövet Irakban, azt mondta az emirátusi lépés példát mutat a többi arab országnak. Crocker azt is mondta, hogy tudják az arabok, a helyzet, a politika és a belbiztonság már megváltozott Irakban. Bahreinről eközben már két hónapja az a hír járja, hogy diplomáciai képviseletet fog nyitni Bagdadban, most már meg fog valósulni az információ.

Irak az egyik leggazdagabb ország, a harmadik legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon. A volt rezsim alatt Szaddam Huszein három háborúba sodorta bele az országot 1980 és1988 között az iraki-iráni háború, majd ezután 1990 és 1991 között a kuvaiti lerohanás, végül pedig az iraki felszabadítás, ami szintén sokba került az államnak. A nemzetközi embargó mélypontra jutatta Irakot olyannyira, hogy több évtizedet fejlődött vissza az ország. Szaddam a háború pumpálása és a nép bizonyos rétegeinek megelégedése érdekében dollár milliárdokat kért kölcsön. Szaddam bukása után az amerikaiak és az új iraki kormány megpróbálta a tartozásainak eltörölését kérvényezni, amit a világ valamennyi kormánya elfogadott. A bagdadi kormány fennmaradó tartozásai 56,6-79,9 milliárd dollárra becsülhető, az eddig eltörölt összeg pedig 66,5 milliárd dollárra tehető.