Ali Babadzsan török külügyminiszter találkozott Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel. Babadzsan továbbra is Washington segítségét kérte a PKK leverésének érdekében. A török külügyminiszter azt mondta, hogy Iránnal együttműködnek a PKK (Kurdisztán Munkás Párt, ami az ankarai kormány ellen harcol a kurdok jogaiért) és a PZSAK (iráni kormány elleni párt a kurd autonómiáért) gerilláinak megsemmisítésének céljából. 12 PZSAK gerillát és 4 iráni katonát öltek meg, a harc akkor dőlt el, amikor a gerillák át akartak menni az iráni terültre, hogy bizonyos akciókat hajtsanak végre.

A svéd diplomata Steven DeMestura az ENSZ képviselője Irakban, az iraki alkotmány 140. §-ának megoldását keresi, ami a kurdisztáni területek visszaszerzéséről szól (azokat a területeket, amiket a volt iraki rezsim alatt Szaddam Huszein idején elszakítottak Kurdisztántól). DeMestura a kezébe vette a már több hónapja tartó területi konfliktust a kurdok és Bagdad között. A konfliktus megoldásának javaslatait május 15.-ig kellett volna letenni az iraki kormány elé, de ez csak május vége felé sikerült. Az ENSZ a dossziét nem a kurdok történelemi és földrajzi érdekeit figyelve forgatta, ezért a kurd kormány nem látja reálisnak és igazságosnak, de hamarosan állast foglalnak ez ügyben. Több területet ahelyett, hogy a kurd városokhoz csatolnának vissza, nem pedig Musulhoz és a bagdadi kormányhoz, ami azt jelenti, hogy Kurdisztán több kis települést is el fog veszíteni, amit a kurd kormány nem fog jóváhagyni. Ezzel kapcsolatban 95 iraki parlamenti képviselő elutasította a DeMestura dossziét, ami az iraki alkotmány ellen szól. DeMestura dossziéja több lépésből áll, ez volt az első. A jelenlegi ENSZ javaslat szerint a kurdok 8738 km²-t elveszítenek a kurdisztáni terültből.

A Kurdisztán Regionális Kormány miniszterelnöke Nichirvan Barzani Dubaiban kijelentette az újságíróknak, hogy egy bizonyos javaslatot fognak küldeni Bagdadba a két kormány között levő olajtörvény vitája miatt. Idáig az olajtörvényt nem tudták véglegesíteni Bagdad és Arbil között. A miniszterelnök szerint két héten belül párbeszédet fognak folytatni Bagdaddal és szó fog esni az osztrák OMV és a dél-koreai SK Energy vállalatok Kurdisztánnal kötött szerződéseiről, mert Bagdad nem látja törvényesnek. Iraknak nincs joga megtiltani a szerződések megkötését. A kurd területeken naponta 150 ezer hordót termelnek ki, ebből csak valamennyi kerül a belföldi piacra. A norvég DNO olajvezetékeket épített és csatlakoztatta az iraki hálózattal, ami Törökország felé vezet. Barzani azt is mondta, hogy Bagdad jóváhagyása nélkül nem exportálnak olajat. 5 éven belül képesek leszünk napi egymillió hordónyi fekete aranyat kitermelni. Irak a harmadik legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon, mondta Nichirvan Barzani.