Az iraki Kurdisztán Vallásügyi Minisztériuma olyan törvényt hozott, hogy 2008. szeptemberétől tilos Kurdsztánban vallási iskolákat indítani. A miniszter Mariwan al-Makisbani szerint ez a döntés megtilt minden közigazgatási és vallási intézményt, hogy így el tudják kerülni a szélsőséges diplomásokat a jövőbeli munkahelyükön, aki mégis valamilyen vallási iskolába kap diplomát, de nem az államfelügyelet által tanult, azokat hivatalosan nem ismeri el az állam. Az állam szigorúan fogja figyelni az oktatást, mivel új rendszerű tanítási program kezdődik, ami elkerüli a szélsőséges gondolatokat, mondta a miniszter.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter tegnap Arbilban Kurdisztán fővárosában megnyitotta a Francia Konzulátust, a megnyitón Kurdisztán miniszterelnöke Nichirvan Barzani és több kurd vezető is jelen volt. Kouchner aki már a 70-es évek óta jó kapcsolatban áll a kurd vezetőkkel most is találkozott Arbilban Masud Barzanival, Dzsalal Talabanival és más vezetőkkel is. Kouchner tegnap hirtelen látogatást tett Nászíríja városba, ami 360 km-re esik Bagdadtól, az Imam Ali repülőtérre érkezett. Adel Abdel Mahdi az iraki köztársasági elnök helyettese fogadta, aki Nászíríában tartózkodott azért, hogy elbúcsúzzon az ausztrál katonáktól. A város lakói örömmel fogadták a francia minisztert, abban a reményben, hogy több munka és újjáépítés várható. Kouchner a köztársasági és miniszterelnökkel és más iraki vezetőkkel is találkozik.

Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök az egyik arab napilapnak azt mondta, hogy Irán nagy hatással van az iraki népre, mivel közvetlen szomszédunk, de ennél többet nem engedünk Teheránnak, nem engedjük senkinek, hogy beavatkozzon az ország másokkal való tárgyalásaiba, mert szuverén jogunk. Ahogyan Irán támogatásokat nyújt a síitáknak, úgy a szaúdiak és a jordánok a szunnitáknak, a törökök pedig  a türkméneknek, de humán segítségen kívül mást nem nyújtanak, mondta a miniszterelnök. A szomszéd országok kormányainak érdeke, hogy a saját politikai, gazdasági, társadalmi és vallási szempontok függvénye alapján, támogassák a hozzájuk közel álló irakiakat, nem csak a humán területen, hanem anyagilag, akár fegyverekkel is, illegálisan vagy legálisan. Az iraki vezető politikusok másképpen próbálják megmagyarázni vagy spekulálni, de ez a valóság. A szaúdiak és jordánok érdeke, hogy egy szunnita kormány legyen a hatalmon, Iránnak pedig, hogy síita, a török kormány meg erős török frontot akar. Tehát Irak egy stratégia belháború színterévé vált, amiben a szomszédos kormányok saját érdekeikre vigyázva megpróbálnak támogatást nyújtani az ott élőknek. Egy erős kormányra és miniszterelnökre van szükség a külső fenyegetések leállítása érdekében és Irakot, mint egy szuverén államot tovább tudjon kormányozni.