Örményország bázisokat nyit a PZSAK-nak (Kurdisztán Szabad Élet Pártja) és megkönnyítette az átjárást a Kurdisztán Munkás Párt (PKK) vezetőinek. A bázisok Örményország két városában vannak, az ott tartózkodó gerillák mind irakiak. Örményország kapcsolata nem rendezett Törökországgal, mivel a törökök 1915-ben több ezer örményt gyilkoltak meg és az ankarai kormány a mai napig nem kívánja elismerni az örmény genocídiumot. Az örmények az ellenzékieket használják a törökök ellen. A PKK 1984-ben gerillaháborút hirdetett az ankarai kormány ellen a kurdok jogainak megszerzése érdekében Törökországban, a PZSAK pedig az iráni kormány ellen harcol.
Az iraki Honvédelmi Minisztériumból egy delegáció érkezett Khanaquin városba, hogy tárgyaljon a kurdokkal a már egy hónapja kialakult konfliktusok miatt a kurdok és Bagdad között, mert az iraki hadsereg behatolt a területükre. Megegyezés született, hogy az iraki hadsereg visszavonul a kurd területekről és a kurd peshmergek (kurd erők) maradnának csak a saját területeiken. Szükség esetén az iraki hadsereg átléphet Kurdisztán területére, de csak a kurdokkal való előzetes egyeztetés alapján. Ezzel a témával kapcsolatban a múlt héten megjelent híreinkben több is olvasható.
Élesedett a vita a médián keresztül Bagdad és a kurdok között. Bagdad szerint az iraki hadsereg az alkotmányra hivatkozva Kurdisztán területére is behatolhat. Jelenleg Khanaquinról és a hozzátartozó településekről van szó, az iraki hadsereg át szeretné venni a terület ellenőrzését a kurd peshmergektől (kurd katonák). Ezzel szemben egy kurd vezető a Kurdisztán Hazafias Unió (PUK) egyik tagja kijelentette, hogy elegendő fegyvert hozatnak Khanaquinba és állandó készenlétben lesznek. Az iraki miniszterelnök kérte a kurdokat, hogy vonuljanak vissza a 36. szélességi foknál levő zónába, amit 1991-ben az amerikaiak hoztak létre a kurdok védelmére, Szaddam Huszein megtorló politikája miatt. A zónán belüli tartózkodás esetén a kurd területek több mint negyedét elveszíthetik, holott a kívül eső területek is Kurdisztánhoz tartoznak.
|
Az iraki hírforrások szerint az iráni vezetők tárgyalást folytattak az iraki vezetőkkel. Teherán kérte a bagdadi vezetőket, hogy minél hamarabb szorítsák vissza a kurdok hatalmát Irakba. Az összeesküvés célja, hogy a kurdok politikai és gazdasági életét megbénítsák. A síita többségű kormány Irán javaslatát máris elkezdte teljesíteni. Irán kívánsága, hogy a kurd településeket, amik az iráni határhoz közel vannak, az iraki hadsereg keze alá helyezze. Az a teheráni elképzelés, hogy onnan az iráni hadsereg bármikor átléphessen Irak földjére és, így meg tudja akadályozni az iráni ellenzéki csoport Mujahidin Chalak támadásait. Az ellenzéki csoport már több éve Irakban tartózkodik, és onnan indít támadásokat az iráni kormány ellen. Ha a települések a kurdok kezében maradnának, akkor Irán nem igazán tudna behatolni, ugyanis a kurdok legjobb szövetségese Amerika, és ez Teheránnak nem tetszik.
Az iraki miniszterelnök Nuri al-Maliki behívta azokat a katonákat, akik még Szaddam Huszein idején szolgáltak a seregben, a számuk meghaladja az 5000-et (Szaddam Huszein bukása után az amerikaiak feloszlatták a hadsereget Irakban). A katonák közt vannak magas rangú tisztek is, akiknek nagy szerepe volt a kurd nép lemészárlásában, főleg az Anfal (zsákmány) nevezetű katonai akcióban 1988-ban, amikor 182 ezer kurdot deportáltak sivatagokba és valamennyijüket élve temettek el. Jelenleg is feszültségek vannak az iraki hadsereg és a kurdisztáni kormány között a hadsereg kurd településekre való behatolása miatt. Ezek a területek a kurdok védelme alatt vannak jelenleg is. Bagdad azokat a katonatiszteket vezényelte a kurd településekhez, akik a mészárlásokban részt vettek. A kurdok figyelmeztették a bagdadi kormányt, hogy a kurd településekre való behatolás egy piros vonal az iraki hadsereg előtt, az átlépést minden erővel meg fogják akadályozni. Eközben a kurd erők számát megnövelték a kurd településeken, Khanaquinban és Dialaban.
Ma egy iraki parlamenti delegáció Sulaimaniaban érkezett, hogy a polgármesterrel Danan Ahmed Majiddal tárgyaljon. Az iraki parlament szeretne Kurdisztán minden egyes városában irodát nyitni az együttműködés előrelépésének érdekében. A polgármester kérte az iraki delegációtól, hogy ne küldjenek lejárt szavatosságú gyógyszert a városba, mert már így is gyógyszerhiányban szenved a város. Danan Ahmed Majid megígérte, hogy támogatni fogja az iraki parlamenti iroda nyitását és el fogja látni a szükségletüket.
|
