Dr.Mahmud Osman iraki parlamenti képviselő a kurd frakcióban kijelentette, hogy az iraki hadsereg kurd területre való behatolása miatt két hete konfliktus alakult ki Bagdad és Arbil (Kurdisztán fővárosa) között. Az amerikaiak alakítják ki a válságot, de nem orvosolják, egyszer már kérték a kurd katonákat (peshmerge), hogy vonuljanak be bizonyos területekre a lakosság védelmének érdekében, de az amerikaiak közömbösen végignézik a most kialakult válságot a kurdok és Bagdad között. Az iraki kormány ki akarja kergetni a peshmergeket Khanaquin és Diala városból és környékéről, de a kurdok érdekébenben az amerikaiak idáig nem tettek semmit mondta Osman. Khanaquin, Diala, Dzsualawla és Karatapa városokat a volt rezsim idején elarabosították, a kurdokat deportálták, 2003-tól mostanáig a kurdok arra vártak, hogy a politikai helyzet visszakerüljön az eredeti medrébe és visszatelepülhessenek városaikba,de ez még nem történt meg.
Az iraki pénzügyminiszter delegációt küldött Kurdisztánba, hogy ellenőrizzék a Kurdisztán határ menti szabad vámterületek bevételét. Ezeket a vámpontokat a kurdok 1991 óta sajt bevételüknek tekintik, és mint a nemzet anyagi forrásaként kezelik. Jelenleg Irak északi területén Ibrahim Chalail-nál a török határt szeretnék ellenőrizni, hogy mennyi pénz folyik be a kurdok kasszájába. Irak szeretné elérni, hogy ez a bevétel is az iraki kasszába folyjon. A hírek szerint évente 351 millió dollárt követelnek Arbiltól (Kurdisztán fővárosa). Az iraki kormány minden úton nyomást gyakorol a Kurdisztán Regionális Kormányra, mert így akarják elérni, hogy a kurdok ne követeljék Bagdadtól Kirkuk város és más települések visszacsatolást Kurdisztánhoz. Jelenleg nagy viták folynak a kurdok és Bagdad között emiatt.
Ma Poridzsa falut, ami Kushtapa településhez tartozik, és Arbil (Kurdisztán fővárosa) határánál található hirtelen két kék színű helikopter kezdte bombázni, de nem okoztak semmilyen kárt a térségbelieknek. A bombázások során sok helyen tűz keletkezet. A hivatalos információk szerint a helikopterek a szövetségeseké és csak gyakorlatoztak a térségben. A jelenlegi helyzet miatt Kurdisztánban a lakosság mindentől tart, hiszen rossz tapasztalatokkal rendelkeznek a volt bagdadi kormányokkal szemben.
|
Az egyik szaúd-arábiai napilap szerint az iráni hadsereg tudomására jutott, hogy az amerikaiak figyelemmel kísérik a mozgósításaikat. Az amerikaiak állítólag egy tábort hoztak létre Halabdzsa kurd városban közel az iráni határhoz. Az információk szerint, az amerikai illetékesek szeretnék megfigyelni az iráni hadsereg informatikai és kommunikáció cseréjét. A kurdisztáni hatóságok kacsának nevezték az arab újságban megjelent információt.
Az Iraki Regionális Kurd Kormány delegációja pár napja hivatalosan Prágában tartózkodik, a delegáció tagjai Hoger Shalli a Kurdisztán kormány külügyi felelősének helyettese és a Kereskedelmi Minisztérium valamelyik osztályvezetője. A hivatalos látogatás során az Irak, Kurdisztán és Csehország közti kapcsolatokról esett szó. Az iraki Kurdisztánban a cseh cégek különösen figyelnek az ország helyzetére, főleg kereskedelmi téren. Prágában Shalli több cseh cég vezetőjével is tárgyal, befektetésekkel kapcsolatban.
Khanaquin városban és a környéki kurd településeken, többségében kurdok élnek, de vannak arabok is, ezek a helyek kurd katonai (peshmerge) védelem alatt állnak, de két hete az iraki hadsereg "a városok megtisztítása a terroristáktól jogcímen" behatolt a területre. Ezeken a földeken nincsenek terroristák, mivel a kurdok kontrolja alatt állnak. Az iraki lépés Khanaquinba és a többi településen is nagy zavargásokat keltett. Bagdadban Dr.Barham Salih (kurd nemzetiségű, a Kurdisztán Hazafias Unió (PUK) vezető tagja) és Dzsalal Talabani a PUK elnöke (Irak Köztársasági elnöke) az iraki miniszterelnöknél Nuri al-Malikinál megpróbáltak annyit elérni, hogy az iraki hadsereg vonuljon vissza a peshmergek és az iraki hadsereg közti összecsapások elkerülésének érdekében. Ezzel párhuzamosan a kurdok nagyszabású felvonulásokat kezdtek Khanaquin városban és környékén, sőt még külföldön is. Ezek következményeképp az iraki hadsereg már két napja elkezdett kivonulni a kurd területekről. Eközben Ali Debach iraki kormányszóvivő közölte, hogy a kurd peshmergenek vissza kellene vonulniuk azokról a területekről, ahol 1991-ben az angolok és az ENSZ segítségével a 36. szélességi foknál egy biztonsági zónát jelöltek ki a kurdoknak. Szaddam Huszein rezsimje alatt ezekre a területekre megtiltották az iraki hadsereg belépését, a kurdok védelmének érdekében. De valójában Kurdisztán területének negyede nem került a zóna alá, pedig az is a kurdoké. Jelenleg Bagdad és Arbil (Kurdisztán fővárosa) között nagy viták folynak az elszakított kurdisztáni területek visszacsatolása miatt.
|
