A török hadsereg és a légierő másfél éve rendszeresen támadásokat intéz az Irak és Törökország menti területekre a PKK bázisainak felszámolása miatt. Tegnap újból 4 török gép a területeket bombázta, az információk szerint a kurd gerillák bázisaira céloztak, anyagi veszteségről nem érkezett hír. Tegnap Törökország és Irak között találkozások kezdődtek Ankarában, szintén a PKK dosszié tanulmányozása érdekében, mert Ankara követeli Bagdadtól, hogy továbbra is segítsenek a törököknek a kurd párt megszorításában. Közben Erdogan miniszterelnök beszédet mondott a török medzslisben (parlamentben) az első Török Köztársaság megalakulásának 88. évfordulójára való megemlékezés alkalmából, ami 1922. április 23.-án volt. Hangsúlyozta, hogy a török parlament az ország demokráciájának a szíve, és a parlament egyetlen biztosítéka az emberek akarata és a szabadságuknak reménye. Szóba hozta, hogy Mustafa Atatörk milyen nagy szerepet játszott a világi állam megalakításában. Úgy látszik Erdogan a beszédével egy üzenetet akart küldeni a Török Alkotmánybíróságnak, hogy a pártja mindig a világiasodás mellett foglalt állást és a török államot is erre tereli. Ugyanis pár hónapja a Török Bíróság Erdogan pártja ellen eljárást indított, amiért a fejkendőviselését szabaddá tette az oktatási intézményekben (idáig tilos volt használni). Ez odáig vezethet, hogy az Igazság és Fejlődés (AKP) Pártja tilalomba kerülhet és Erdogannak is lehet, hogy le kell mondania, de ő most visszalépően mutatkozott, és így megpróbálja a pártja ellen megszüntettetni az eljárást.

Hillary Clinton a demokrata párti előválasztással foglalkozó amerikai politikus, most már másképpen szeretne választást nyerni. Ugyanis nyílt fenyegető stílusban üzenetet küldött Iránnak, hogy a perzsa országot meg fogja semmisíteni, amennyiben Teherán nukleáris támadást indít Izrael ellen. Természetesen a nyíltháború csak akkor jöhet szóba, ha nyer az elnökválasztáson és, amennyiben Irán megmerné semmisíteni a zsidó államot. A világ közvéleménye nem felejtkezik el arról, hogy Mahmud Ahmadinedzsat az iráni elnök többször fenyegette megsemmisítéssel, eltörléssel és a zsidó állam térképről való letörlésével. Talán Clinton az iráni buta kijelentését megismételte?!-ami valójában több mint lehetetlen. Az iráni elnök később a new york-i Columbia Egyetemen tartott előadásában visszatérően azt mondta, hogy szándékai békések, nem akarja támadni Izraelt, Amerika sem akar vele háborúzni.

Steven DeMestura (ENSZ képviselő Irakban) kijelentette, hogy Kirkuk város és a környező települések hovatartozása miatt egy ENSZ javaslatot tesz az iraki kormány elé, ami a 2005. évi választásokra alapszik. Ezt a türkmének és arabok elutasítják, mivel az akkori eredmények szerint a kurdok többségben vannak. Az ENSZ képviselője többször is hangsúlyozta, hogy az olajban gazdag város sorsát politikai kereteken belül kell megoldani. A kurd hatóságok továbbra is megerősítik, hogy Kirkuk a kurdoké, és egy történelmi város, amit csatlakoztatni kell a Regionális Kurdisztán Tartományhoz, mert 1991 óta a kurdok kormányoznak a területen. A türkmének elutasítják a másik fél érveit, és az 1957-es népszámlálásra hivatkozva kellene a város sorsát tisztázni. Az arabok viszont azt kívánják, hogy Kirkuk a központi kormányhoz tartozzon, és független tartományként működjön. A kurdok arra hivatkoznak, hogy az alkotmány 140.§-nak 58. pontja világosan kinyilvánítja és legitimizálja a város és a szomszédos települések sorsát. Sadi Barzindzsi Bagdadban a Kurdisztán frakcióban kijelentette, hogy a 2005-ös választások eredményét kell figyelembe venni, ami szabadon, demokratikusan és külföldi ellenőrzés alatt történt. Hangsúlyozta azt is, hogy a volt rezsim alatt a kurdok elleni politikai lépés az volt, hogy a kurd városokból deportálták a több generáció óta ott élőket, és az arabokat áttelepítették, így kényszerítve megváltoztatták a kurd városok demográfiai eredetét. Valamennyi arab képviselő elutasítja az iraki parlamentben DeMestura beavatkozását és az iraki parlament hajlandó levelet küldeni az ENSZ főtitkárának, mert így nem akarják elismerni az iraki alkotmányban szereplő paragrafusokat, amely a kurdok jogait képviseli.