23 PKK gerilla meghalt

A Kurdisztán Munkáspárt (PKK) külügyi kapcsolataiért felelős vezető közölte, hogy a múlt havi PKK és török hadsereg közti összecsapások során 23 gerilla vesztette életét. Júliusban a török hadsereg 35-ször támadta meg a PKK bázisait, a kurd szervezet pedig 74 alkalommal lépett föl a törökök ellen. A PKK 1984 óta gerillaharcot hirdet a török kormány ellen a kurd jogok megszerzésének érdekében.

 

23.288-an látogattak Kurdisztánba

A kurdisztáni Turisztikai Minisztérium adatai szerint, július hónapban 23.288 pihenni kívánó polgár látogatott Kurdisztánba. Ez a tavalyihoz képest többszörösére nőt, 2007-ben 3700-an mentek a kurdokhoz. A következő kurdisztáni városokba érkeztek a vendégek Baszraból, Karbalaból, Babilból és Bagdadból: Duhok, Sulaimania, Arbil, Saqlave és Szerszeng. A turisztikai látványosságok Kurdisztánban mindig is kedvenc úti céljuk volt az araboknak, nem csak Irak többi területéről, hanem az öböl menti országokból is érkeznek a kurd területre.

 

Kínzások a legmagasabb szinten

Saad Sultan az Iraki Emberi Jogok Minisztériumánál a kínzásokat felügyelő bizottságának elnöke kérte az iraki kormányt, hogy büntessék meg azokat, akik a bebörtönzötteket kínozzák. Hivatalosan 121 esetről tudnak 2007-től mostanáig, folyamatos a nyomozás ez ügyben. Saad szerint az iraki kínzásoknál elektromosságot és égető szereket használtak a nyomozók a börtönökben. Voltak olyanok is, akiket a lábuknál fogva felakasztottak és nagy botokkal verték. Jelenleg pedig új módszer van, a hidegvizet és az áramütést együttesen használják, mert nem hagy nyomott maga után. A 121 eset között 3 női áldozat is van.

 

Az amerikai kongresszusban kurd lobbi alakult

D.Najmadin Karim kurd politikus Amerikában közölte, hogy egy csoport alakult az amerikai kongresszus képviselőiből, akik kurd ügyekkel foglalkoznak. Két hónapja alakult ez a lobbi az amerikai kongresszusban, 5 tagja volt, most már 12-en vannak. Vannak nagy akadályok a lobbi tevékenykedése előtt, mivel a kurdoknak nincsen saját független országa, követségük sincs és valamennyi ország élesen akadályozza, hogy a kurdoknak jusson valami Kurdisztán regionális területén Irakban.

 

Tífusz Kurdisztánban

A kurdisztáni Egészségügyi Minisztérium adatai szerint, augusztus elejétől 15.-ig Sulaimaniaban 1206 polgár kapott hastífuszt. Az orvosok szerint ez a szám naponta növekszik. Ennek a gyorsan terjedő betegségnek az oka, hogy a környezet és az ivóvizek szennyezettek. Tavalyhoz képest háromszorosára nőtt a betegek száma. Naponta 10-15 beteget regisztrálnak, és még ezenkívül is több beteget kezelnek. A minisztérium 50 csoportot állított fel, hogy informálják az embereket a betegségről.

 

Kurd menekültek helyzete Európában

A kurd exodusnak még nincs vége, mert a kurd családok és az egyedül állók, abban a reményben, hogy külföldön jobb életet találnak maguknak vagy a gyermekeiknek mindenüket eladják és az embercsempészeken keresztül nekivágnak az útnak, pedig azt sem tudják, hogy merre mennek. Sokszor nem bírják az utazás körülményeit és meghalnak, ellopják a pénzüket, elsüllyed a hajójuk vagy az embercsempészek elárulják őket a rendőrségnél. Így az Európába érkezésüknek minimális az esélye. Európai börtönökbe kerülnek egy, két esetleg három évet eltöltenek bent, minden segítség nélkül, még a családjuk sem tud róluk semmit. Az érkezésükkor a célország nem fogadják őket, legjobb esetben visszatoloncolják Kurdisztánba, ahol nincs semmi. Nagy- Britanniában 2 éve néhány kurd fiatalt elfogtak, akik most börtönben vannak és a legrosszabb körülmények között élnek. A börtönökben mindent megcsinálnak velük !!! Sokan már idegileg tönkre mentek. A foglyok segítséget kérnek a kurd kormánytól és a Londonban működő Iraki Nagykövetségtől, hogy hazamehessenek Irakba.