A legnagyobb vízgát Kurdisztánban

A Bechme vízgát tekinthető a legnagyobbnak a Közel-Keleten, már 1937-től az akkori iraki király idején elkezdték megtervezni az építését, de soha nem fejezték be. 1987 és 1991 között majdnem befejezték a munkálatokat. 1991-ben a politikai helyzet megváltozott Kurdisztánban, és ezzel együtt a Bechme is leállt. Most néhány külföldi cégre bízták a vízgát befejezetlen részeinek újratervezését, ugyanis a teljes átépítés esetén 60 falu kerülne víz alá, most megpróbálják ezt a felére csökkenteni az új tervekkel, a végső döntés Maszud Barzani kurdisztáni elnök döntésétől függ.

 

Újra elindulhat a vonat Kurdisztán és Bagdad között

Két külföldi cég, egy német és egy magyar vállalat fogja helyrehozni a vágányokat Kirkuk és Bagdad között. A Tigris folyón át az Alfethe nevezetű hidat is újraépítik, így a két település a hídon összetalálkozik. Ennek a hídnak valamikor a felét lerombolták és ez az egyetlen átjáró, ami Kirkukot összekapcsolja több más településsel is.

 

19.658 emberre robbant akna Kurdisztánban

1940-től napjainkig 19.658 polgár alatt robbant akna, ennek következtében több ezren meghaltak és súlyosan megsebesültek. Az adatok szerint 1940-től 1990-ig 4665-en haltak vagy sebesültek meg aknarobbanás miatt, 1991-től 2003-ig 14.875 polgár, míg 2003-tól 2008-ig 118-an lettek áldozatai. 1.619,734 m2 földet tisztítottak meg az aknáktól, de még így is több ezer akna van eltemetve a kurdisztáni földeken, amire olykor állatok is rálépnek.

 

6 török katona meghalt

A török erők és a kurd gerillák (Kurdisztán Munkáspárt -PKK) összecsapásán, 6 török katona meghalt és 4 megsebesült. A török hadsereg jelenleg sűrűbben intéz támadásokat a PKK gerillák ellen. Eközben Irán 4 kurdot adott át a török hatóságoknak, a vád, hogy a PKK tagjai. A PKK 1984 óta harcol az ankarai kormány ellen a kurdok jogaiért. Törökországban, több mint 15 millió kurd él, akiknek a mai napig is tilos az anyanyelvüket használni az országban, a kurdokat hegyi töröknek nevezik.

 

A milíciák Iránba és Szíriába menekültek

Az amerikai főparancsnok David Petraeus tábornok azt nyilatkozta a The Times-nak, hogy az utolsó Baszra városban történt katonai akció során, több milíciavezető kényszerült elhagyni Irakot, Szíriába, Iránba és Libanonba menekültek. Petraeus négy éve van a posztján, jövő hónap elejétől átadja a vezetést. Az Irán által támogatott fegyveresek terrorakciói már csökkentek az országban. Az amerikaiak és az angolok közti vita nem merült föl a baszrai közös fellépéskor a milíciák ellen (két hónappal ezelőtt olyan hír került napvilágra, hogy az angolok titokban megegyeztek a milíciákkal és nem működtek együtt az amerikai erőkkel), tette hozzá a tábornok. A parancsnok folytatta, hogy a gazdasági és politikai fellendülés szemmel látható és jó irányban halad, megkérte a világ országait, hogy vegyenek részt Irak kereskedelmi életében.

 

Barham Salih, független Kurdisztán

Az iraki miniszterelnök helyettese Dr. Barham Salih kijelentette, hogy a kurdoknak joguk van egy független Kurdisztán megalapításához, de úgy döntöttek, hogy mégis Irakon belül maradnak, egy demokratikus, egységes föderatív rendszer alatt. Az iraki parlament július 22.-én történt polgármester választásával kapcsolatban (alkotmányellenes módon fogadtatták el a választást, amit a kurdok elutasítottak) a kurd nép újra felteszi azt a kérdést, hogy komolyan részt kell venniük Irak kormányzásában? A kurdok érzik, hogy az Irakban élő arabok nem szívesen hallgatják meg a sérelmeiket és vannak olyanok, akik a bukott, soviniszta rendszer módszereit szeretnék alkalmazni ellenük. A helyzet csillapítására, szükség van az arabok közreműködésére és tudomásul kell venni, hogy új Irak és új rendszer van. Kirkuk várossal kapcsolatban (egy olajban gazdag kurdisztáni város, ami miatt viták robbantak ki az arabok és a kurdok között) megegyezés alapján, törvényesen és alkotmányosan kell megoldást találni. A kurdok már szavaztak, hogy Irakkal maradnak, pedig joguk lenne a szakításra, de Bagdadhoz fordultak és közreműködnek az iraki parlamentben.